Ez egy olyan adó, amit az önkormányzat területén működő vállalkozóknak, vállalkozásoknak be kell fizetni az adott önkormányzat kasszájába.

Kinek kel Iparűzési adót fizetnie?

Minden vállalkozónak és vállalkozásnak iparűzési adót kell fizetnie annak az önkormányzatnak, akinek a területén gazdasági tevékenységet végez. Ez azt is jelenti, ha egy vállalkozó több önkormányzat területén tevékenykedik, akkor az iparűzési adót el kell osztani az önkormányzatok között és mindegyiknek fizetnie kell.

Összegezve, ahol a vállalkozásod székhelye és (ha van) telephelye van, ott biztosan kell iparűzési adót fizetned.

Hogyan kell megállapítani az adót?

Az iparűzési adót kétféle módszerrel meg lehet állapítani:

• fő szabály szerint nettó árbevétel alapján
• egyszerűsített iparűzési adó

Fő szabály szerint megállapított iparűzési adó:

Alapja a nettó árbevételed, ami szorosan a vállalkozói tevékenységedhez kapcsolódik. Jelen esetben nem tartozok bele például a kapott támogatások összege, a bankszámlán jóváírt kamatbevétel, az értékesített tárgyi eszközök ellenértéke.

A Katások figyeljenek oda, mert nekik minden bevételük beletartozik az iparűzési adó alapjába!

A nettó árbevételből le kell vonni a következőket:

• alapanyagköltség
• alvállalkozói teljesítések
• közvetített szolgáltatások
• eladott áruk beszerzési értéke
• kutatási, fejlesztési költségek

A fenti költségeket itt nem magyarázom el részletesen, mert átalányadózóként nagyon valószínű, hogy nem ezzel a módszerrel fogod megállapítani az iparűzési adódat.

Tehát levonva a nettó árbevételből a költségeket, kijön az iparűzési adó alapja. Ennek az összegnek a maximum 2%-a az iparűzési adó, amit minden évben meg kell fizetni az önkormányzatnak. Az iparűzési adóelőleg befizetése: az első félévi iparűzési adóelőleg határidő a tárgyév március 15-e, a második félévi adóelőleg határidő pedig a tárgyév szeptember 15-e. A tárgyévre vonatkozóan a tényleges iparűzési adót egy alkalommal kell befizetni:

az éves helyi iparűzési adó határidő, egyben a helyi iparűzési adóbevallás határidő az adóévet követő év május 31.

Vannak olyan önkormányzatok, ahol kicsit kisebb az adó mértéke, itt tudod megnézni azt a települést, ami téged érdekel: településenkénti önkormányzati adók.

Egyszerűsített iparűzési adó:

Ezt a módszer a kisvállalkozók alkalmazhatják. A kérdés, hogy ki számít kisvállalkozónak.

Kisvállalkozónak minősül az a vállalkozó (az iparűzési adó ban), akinek az éves nettó árbevétele nem haladja meg a 25 millió Ft-ot. Ha a vállalkozó nem tevékenykedik egész évben, akkor az összeget napra arányosítani kell. Azoknak a vállalkozóknak, akik kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytatnak az összeghatár 120 millió Ft.

Három összeghatárt jelöltek ki és a szerint lehet az iparűzési adót megállapítani, hogy melyik sávba esel bele:

• 12 millió Ft-ig az iparűzési adó alapja 2,5 millió Ft
• 12 és 18 millió Ft között az adó alap 6 millió Ft
• 18 és 25 millió Ft között az adó alapja 8,5 millió Ft

Ha rövidebb az időszakod, mint 1 év, akkor napra kell mindent arányosítani.

Kiválasztod melyik sávba tartozol és az adó alapjának veszed a 2%-át, ennyi lesz a fizetendő iparűzési adód.

Bevétel	Fizetendő adó
0-12 millió Ft	50.000 Ft
12-18 millió Ft	120.000 Ft
18-25 millió Ft	170.000 Ft

Hogyan tudod választani az egyszerűsített adózás lehetőségét?

Ha kiszámolod és jobban járnál az egyszerűsített iparűzési adó választásával (valószínűleg jobban fogsz), akkor ezt választanod kell. Hogyan és hol tudod ezt megtenni?

Legkésőbb az előző évi iparűzési adó bevallásodban tudod ezt a lehetőséget választani május 31-ig.

Ha év közben indítod a vállalkozásodat, akkor is a következő évben az iparűzési adóbevallásban tudod kiválasztanod ezt az adózási lehetőséget. Arra érdemes odafigyelni, ha több telephelyed van, akkor telephelyenként kell megfizetni a tételes adót, tehát érdemes számolni, mert nem biztos, hogy ezzel a módszerrrel jársz a legjobban.

Ha olyan jól sikerül az éved, hogy az árbevételed meghaladja a 25 millió Ft-ot (kiskereskedőknél a 120 millió Ft-ot), akkor normál módon kell megállapítanod az iparűzési adódat, de ez nem jár semmilyen büntetéssel.

Fontos még, ha ezt az egyszerűsített adózási módot választod, akkor nem kell minden évben újra és újra ezt megtenned. Amíg nem jelzed az önkormányzatnak, hogy most már normál módok kívánod megállapítani az adódat, addig marad az egyszerűsített adózási  mód választásod.

Annyit még érdemes tudnod, ha az egyszerűsített iparűzési adózási módot választod, akkor ennek az adónak a tekintetében nem vehetsz igénybe semmilyen adókedvezményt, adócsökkentést vagy mentességet.

Iparűzési adó lekérdezés: mennyi az iparűzési adó egyenleg?

Így, hogy tudjuk, hova kell fizetni az iparűzési adót és mennyi az iparűzési adó mértéke a helyi önkormányzatoknál, illetve hogyan alakulnak a bevételi sávok a helyi iparűzési adó 2025 évi szabályrendszerében, nézzünk utána annak is, hogyan zajlik az iparűzési adó lekérdezés és mennyi az iparűzési adó egyenleg – ezekkel az információkkal mindenképpen legyünk tisztában, mielőtt vállalkozóként székhelyet vagy telephelyet létesítünk valahol.

Az iparűzési adó egyenleg és más, a helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó tudnivalók egyszerűen lekérdezhetők az E-Önkormányzati Portálon keresztül. Ahhoz, hogy hozzáférhetővé váljon számunkra a helyi iparűzési adó egyenleg, illetve, hogy megtudjuk, hol mennyi az iparűzési adó mértéke és más HIPA információk birtokába kerülhessünk, rendelkeznünk kell Ügyfélkapu+ vagy Digitális Állampolgár (DÁP) regisztrációval.